Ékszermágus

Üdvözlünk az ékszermágus blogon

2015. aug 25.

Drágakő, amiből nincs két egyforma – a csodálatos opál

írta: ekszermagus
Drágakő, amiből nincs két egyforma – a csodálatos opál

Elnevezése az óindiai upala (=kő, drágakő) szóból került át a görögbe: opalliosz, melyen már a mai opált értették. Korunk egyik legértékesebb és legdivatosabb drágaköve, melyből igen sok fajta és minőség létezik, méltó éke az arany, ezüst, platina ékszereknek, de sok gyűjtő csiszolatlan, nyers formában is sok pénzt áldoz egy-egy szép darabra.

opal.jpg

Az opálokat három nagy csoportra oszthatjuk, a nemesopálokra, a sárgás-vöröses színben játszó tűzopálokra, és a széles körben ismert és elterjedt közönséges opálokra. Kevesen tudják, hogy a világ legszebb opáljait a régen Magyarországhoz tartozó (ma Szlovákia) Vörösvágáson (ma Cervenica) bányászták. Sajnos ez a lelőhely a századforduló tájékán kimerült, a ma ismert ...

Tovább Szólj hozzá

cikkek

2015. aug 24.

Te fizetnél 16.000 Ft-ot egy bizsuért?

írta: ekszermagus
Te fizetnél 16.000 Ft-ot egy bizsuért?

Nemrég egy ismerősöm lelkesen mutatta nekem legújabb szerzeményét, egy „opál” karkötőt. Szép volt, színes volt, de már messziről látszott rajta, hogy köze sincs az opálhoz. Megdicsértem, mert nem akartam csalódást okozni neki, de azért megkérdeztem, hol és mennyiért vásárolta.

És itt kezdődik a történet, amit érdemesnek tartok megosztani Veletek. Mint ismerősöm elmondta, Budapest egyik legnagyobb bevásárló központjában, egy folyosón felállított, néhány ékszeres vitrinnel rendelkező kis „ékszerboltban” vette, 16.000 Ft-ért. Az eladó szerint opál karlánc, olasz import, a foglalata ezüst. Az ezüst ugyan nemesfém, de ez a darab koránt sem rendelkezett annyi ezüst-tartalommal, hogy csupán e miatt kerüljön ennyibe. Az ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 20.

Őseink művészete (augusztus 20.-án kicsit másképp, kicsit másról)

írta: ekszermagus
Őseink művészete (augusztus 20.-án kicsit másképp, kicsit másról)

Vajon hányan tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy kik is voltak a szkíták, mit hagytak ránk? Úgy gondolom, kevesen ismerik a szkíta művészetet, kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen, - a magyarság számára - jelentős alkotásokat hagytak ránk.

A róluk való tudásunk végeredményben Hérodotosznak, a „történetírás atyjának” köszönhető. A szkíta nép, az első olyan nép írott történelmünkben, amellyel őseinket is kapcsolatba hozzák, sőt egyes krónikák egyenesen a szkítáktól és Szkítiából származtatják a magyarok elődeit. Egyes történészek ezt „tudománytalan hagyománynak” gondolják, a vélemények megoszlanak ezzel kapcsolatban. Nem célom az egyik, vagy a másik álláspontot bizonygatni, de tény, hogy a szkíta ...

Tovább Szólj hozzá

cikkek

2015. aug 05.

Ellenőrizd ékszereidet, elő a nagyítókkal!

írta: ekszermagus
Ellenőrizd ékszereidet, elő a nagyítókkal!

Köztudott, hogy a papírpénzeket, igazolványokat, fontosabb iratokat vízjellel látják el. Kevesen tudják azonban, hogy hasonló eredetiséget igazoló jelzések használatosak a nemesfém ékszerek esetében is. Ezeknek az úgynevezett fémjelzéseknek Magyarországon 1867-óta kötelező a használatuk, a jelölést a MEKH-NEHITI végzi.

A fémjeleknek több változatát ismerjük, mesterjel, finomságjel, hivataljel. A mesterjel az ékszert készítő mester, importáló cég, esetleg a forgalmazó cég saját jelzése, amit maga talál ki, és üti be az ékszerek felületébe (a Hivatal engedélyével). A finomságjel az ékszerek nemesfém-tartalmát mutatja, azaz, hogy hány ezrelék aranyat, ezüstöt vagy platinát tartalmaz. (Pl. a 925-ös finomságjellel ellátott ...

Tovább Szólj hozzá

2015. aug 04.

Tiffany & Co.

írta: ekszermagus
Tiffany & Co.

1837 szeptemberében nyílik meg a New-York-i Broadway-n a Tiffany & Young cégtáblát viselő üzlet. Eleinte mindenféle hasznos holmit árusítottak, ajándéktárgyakat, írószereket, kerámiákat, sőt még esernyőket is. 1844-től kezdtek importálni Európából arany ékszereket és már érdeklődnek a gyémántok után is. 1850-ben Tiffany & Reed néven Párizsban alapítanak céget, innen biztosítják a New York-i gyémántszalon folyamatos áru ellátását. Nemsokára mindenféle nemesfém termék és iparművészeti cikk is kapható már üzleteikben. charlestiffany.jpg

Az 1878-as párizsi világkiállításon Charles Tiffany megkapja a francia becsületrendet és az orosz cár is kitüntetésben részesíti. A cég hamarosan Viktória királynő, a német császár, szerb nagyhercegek ...

Tovább Szólj hozzá

ékszertöri

2015. aug 02.

Peter Carl Fabergé

írta: ekszermagus
Peter Carl Fabergé

karl_gustavovich_faberge.jpg

1846. május 30-án látta meg a napvilágot, Szentpétervárott. Szülei francia hugenotta családból származtak, de Szentpétervárott éltek, édesapja itt már híres ékszerészként dolgozott. A kis Carl születése után néhány évvel a család Drezdába költözöt, de a pétervári ékszerműhelyt továbbra is működtették. Carl 1866-ban visszatér szülővárosába, és átveszi az üzlet irányítását.

...

Tovább Szólj hozzá

Fabergé ékszertöri

2015. júl 28.

Értékes vagy értéktelen, valódi vagy utánzat?

írta: ekszermagus
Értékes vagy értéktelen, valódi vagy utánzat?

 Először is tegyük tisztába a fogalmat, mi az a drágakő? Drágakőnek az ékszerekben felhasználható és megmunkált, általában csiszolt és polírozott természetes ásványokat nevezzük. Ezt az elnevezést elsősorban a kereskedelemben használják. Néhány drágakövet szerves eredetű anyagból készítenek, ilyenek a borostyán, gyöngy vagy korall. A féldrágakő kifejezést a Nemzetközi Ékszer Szövetség szigorúan tiltja, ezért blogunkban ezt az elnevezést mi sem használjuk. (ki tudná eldönteni, és mi alapján, hogy egy adott ásvány értékesebb-e a többinél, hiszen a geológia értékbeli különbséget nem tesz az ásványok közt, kereskedelmileg pedig adott helyen és adott időben értékük teljesen eltérő lehet a kereslet és a kínálat ...

Tovább Szólj hozzá

cikkek

2014. dec 03.

A tengerkék akvamarin

írta: ekszermagus
A tengerkék akvamarin

A nevét a tenger színéről kapta, a tengerészek szerencsekőnek tartották, hogy megvédje őket a viharos tengeren Poszeidon haragjától. A drágakő minőségű akvamarint főleg Brazíliában és Afrika egyes országaiban bányásszák. Az eredetileg gyengébb színminőségű köveket 400C° fölé hevítik, és így érik el az akvamarinkék színt.  Az ékszer tervezők szívesen dolgoznak akvamarin drágakövekkel.

18k-white-gold-aquamarine-and-diamond-ring.jpg

 

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása