Elnevezése az óindiai upala (=kő, drágakő) szóból került át a görögbe: opalliosz, melyen már a mai opált értették. Korunk egyik legértékesebb és legdivatosabb drágaköve, melyből igen sok fajta és minőség létezik, méltó éke az arany, ezüst, platina ékszereknek, de sok gyűjtő csiszolatlan, nyers formában is sok pénzt áldoz egy-egy szép darabra.

Az opálokat három nagy csoportra oszthatjuk, a nemesopálokra, a sárgás-vöröses színben játszó tűzopálokra, és a széles körben ismert és elterjedt közönséges opálokra. Kevesen tudják, hogy a világ legszebb opáljait a régen Magyarországhoz tartozó (ma Szlovákia) Vörösvágáson (ma Cervenica) bányászták. Sajnos ez a lelőhely a századforduló tájékán kimerült, a ma ismert lelőhelyek: Ausztrália, Mexikó, USA, és mindössze néhány éve Etiópia. A legszebb, legértékesebb opálok Ausztráliában találhatók.

A nemesopálok különlegessége az úgynevezett „opalizálás”, egy szivárványszerű csillogás, amely aszerint változik, milyen szögből nézzük. A nemesopálok közt két változatot különböztetünk meg: a fehér, vagy világos alapszínű fehér opálokat, és a ritkább fekete opálokat. Ezek alapszíne sötétszürke, sötétkék, sötétzöld vagy szürkésfekete. A mélyfekete egészen ritka. A világosabb opálokra Jellemző fényjelenség az opáleszcencia: rájuk nézve kékes fényudvar, fényjáték látható.

Az opál mindig tartalmaz valamennyi vizet, ez nemesopáloknál 5-10%. Idővel a kő elveszítheti a víztartalmát, ezért kiszáradhat, repedezetté válhat, csökkenhet az opalizálása. Ezt időlegesen lehet korrigálni, ha olajba, halzsírba, vagy vízbe áztatjuk. Ha azonban nedves vattában tároljuk, megelőzhetjük a kő öregedését, minőségének romlását. Az opál érzékeny a savakra és lúgokra, ezért ne viseljünk opál ékszert termálfürdőkben, lehetőleg minden zuhanyzás, kézmosás előtt vegyük le, hogy ne érintkezzen a tisztálkodó szerekben található vegyszerekkel. Az opál az anyakőzeten általában nagyon vékony rétegben található meg, és víztartalma miatt is sérülékeny, ezért az ötvösöknek nehéz dolguk van, ütésre, kalapálásra, hőre (befoglalásnál) töredezhet, sérülhet. Személyes tapasztalataim szerint igen kevés ötvös mester vállal solid (nemes) opál befoglalást, de természetesen ennek is vannak elismert szaktekintélyei, mesterei hazánkban.

Meg kell említeni, az úgynevezett rétegopálokat, amelyek két vagy három részből tevődnek össze. A dublettek vékony, szép színjátékot mutató opál lemezkék, színtelen opálra, ónixra, vagy fekete üvegre helyezve, a triplettek felül még kapnak egy igen vékony kaboson csiszolású hegyikristály réteget, az opál felszínére helyezve. Ezek az eljárások nem vonnak le a drágakő értékéből, sőt megnövelik annak élettartamát, hordhatóságát.

Az opál csoporton belül drágakő minőségűnek számítanak a tűzopálok. Nevét narancsos-sárgás-pirosas tüzes színéről kapta, opalizálást nem mutat, tejszerűen homályos, bár a legjobb minőség, amely Mexikóban található teljesen átlátszó.

Mint láthatjuk, az opál különleges helyet foglal el a drágakövek csoportjában, egyedi megjelenése, szépsége és ritka előfordulása miatt. Értéke a világ minden pontján igen magas, így érthető, hogy sokan, sokféleképpen próbálják hamisítani. Következő cikkemben az utánzatokról, hamisítványokról, szintetikus opálokról írok néhány hasznos információt.