Ha megpróbáljuk leírni az opált, rájövünk milyen elégtelen erre a nyelv, milyen szegényes a szókincsünk. Egyedülálló a drágakövek között, szépen elegyítve sugározza magából a rendkívül ragyogó, piciny szivárványokat.

Legfeltűnőbb és legjellegzetesebb tulajdonsága éppen ez a szokatlan, nagyon erős színkibocsátás, a színek játéka (opalizálás) Ennek oka az opál szerkezeti felépítése. A kovasav apró golyócskák formájában található benne, ezek szabályos háromdimenziós rendben helyezkednek el. Ezek a golyók ugyanígy elhelyezkedő kisebb golyócskákból (primer, azaz másodlagos szerkezet) állnak.

A spektrumjelenséget, amely a legtöbb opálban található, a fény interferenciájának jóvoltából ezek a gömböcskék hozzák létre melyek méretben és térben eltérő elrendezése okozza egy kőben a különböző színek sziporkázó kavalkádját. Elektronmikroszkópos vizsgálatok igazolták az eltéréseket az egyes opálváltozatok között. Ezeket hazánkban Dr. Takács József geológus vizsgálta.

Az opált más drágakővel sajátos fényjelenségei következtében nem lehet összetéveszteni. Hamisításnak minősül a fehér opálok feketítése. Erre többféle eljárás létezik, felismerésük néha igen alapos vizsgálatot igényel. A fekete festékkel való átitatás mikroszkópos vizsgálattal szinte mindig észrevehető, az apró festékanyag részecskék jelenlétéről. A porózusabb opálokat gyakran fekete műgyantával kezelik, fel lehet ismerni a fekete szín foltos, egyenetlen eloszlásáról, a természetes fekete szín eloszlása mindig egyenletes.

Az 1970-es években megjelentek a piacon a szintetikus opálok, melyek nevüket a gyártó cégről kapták, ezek az úgynevezett Gilson-opálok. Ezek megkülönböztetése is mikroszkópos vizsgálattal lehetséges, a színmezők világosan és egyértelműen elhatárolódnak egymástól, – míg a valódi opálokban a színjáték mozgatás hatására változó, ha ugyan azon pontra nézünk, és elmozdítjuk a követ, más-más színt észlelünk – oldalnézetben feltűnően oszlopos felépítést láthatunk, a kő felülete pikkelyes, gyíkbőrre emlékeztet.

Opál-utánzatok: leggyakoribb utánzat a Pastoral és Slocum-üveg (előző cikkemben részletesen írtam erről), ennek felismerése általában egy nagyító (lupé) használatával is elsajátítható. Feltűnő lehet a kő felszínének sima, üvegszerű szerkezete, belsejében filmre emlékeztető foltok figyelhetők meg.

Az utánzatok, - főleg a műanyagokból készültek – legnagyobb része olyan minőségű, hogy ékszer készítésének céljára szóba sem jöhetnek, legfeljebb a bizsut áruló üzletekben adhatóak el. Ezeket a szakavatatlan szem is könnyen felismeri. A szintetikus kövekből viszont a legújabb technológiákkal már elő tudnak állítani olyan minőséget, hogy alapos vizsgálat nélkül még a szakembereket is megtévesztheti.

Javaslom, hogy vásárlás előtt nézzünk szét minél több ékszerüzletben, kérjünk alapos tájékoztatást (és tanúsítványt!) az opál köves ékszerekről, figyeljük meg a különböző fajtájú és árfekvésű, ékszerekbe foglalt köveket, így szert tehetünk némi tapasztalatra. Ne vegyük meg az első nekünk tetsző opál ékszert, legyünk türelmesek, szánjunk elég időt e gyönyörű drágakő megismerésére, hogy befektetésünkért cserébe valóban értékálló, igazi szépséget kapjunk.

Forrás: Dr. Oberfrank Ferenc - Rékai Jenő: Drágakövek