Amikor a drágakő-meghatározó órán először láttam mikroszkóp alatt igazi smaragdot, - bár én még nem tudtam, milyen kővel van dolgom - nagyon elcsodálkoztam az elém táruló látványon.

Tanárom odajött hozzám, és megkérdezte mit is látok? Én nem igazán tudtam szavakba önteni a látottakat, de leginkább egy dzsungelre hasonlítottak a zárványok, ezért kiböktem, ami először eszembe jutott: "ez olyan, mint a Jurassic Park". Csodálkozva tapasztaltam, hogy sajnálkozó mosoly vagy méltatlankodó fejcsóválás helyett egy helyeslő bólintást kaptam válaszul.

Ha úgy gondoljátok, hogy a smaragd tiszta, tökéletesen átlátszó, zárvány mentes kő, akkor nagyot tévedtek. A legtöbb smaragdban igen sok és jellegzetes zárvány látható. Egy legenda szerint a kolumbiai spanyol gyarmatosítók, mikor rátaláltak erre a nemes kőre, belenéztek és mivel ők sem tudták mit is látnak, elnevezték a zárványokat "elvadult kert"-nek, hiszen leginkább erre hasonlít a kő belseje.

1,46 ct-os kolumbiai smaragd, három fázisú (folyékony-gáz-szilárd) zárványokkal, pirittel a közepén, felnagyítva, megvilágítva

A smaragd név a görög nyelvből származik: "szmaragdosz", azaz zöld kő, ásványtani besorolását illetően a berillek csoportjának legnemesebb darabja. Zöld színe annyira összehasonlíthatatlan, hogy ezt az árnyalatot nevezik "smaragdzöldnek". A színt adó anyag a króm és a vanádium. Az említett zárványok nem mindig számítanak feltétlenül értékcsökkentőnek, ha nem túl feltűnőek és csak a kő belsejében vannak (nem nyúlnak ki a kő széléig), sőt a kő valódiságának bizonyítékául szolgálhatnak az utánzatokkal és a szintetikus kövekkel szemben.

Legkeresettebb, és így legdrágább a mély zöld szín, amely még zárványokkal is értékesebb, mint a sápadtabb, halványabb színű zárványmentes darabok. A smaragd igen kemény - a Mohs féle keménységi skálán 7,5 - 8-as besorolást kapott - hőre csak magas, 700-800 C fokon reagál, a fluorsavon kívül a vegyszerekre sem érzékeny. E tulajdonságok birtokában kiválóan alkalmas ékszerek készítésére.

A legszebb színű köveket Kolumbia szolgáltatja, a Bogotától nem messze található Muzo bánya köveit már az inkák is kiaknázták, majd feledésbe merült és a XVII. században fedezték fel újra. Brazíliában több lelőhely is van, az itt fellelhető smaragdok színe halványabb a kolumbiai kövekénél, legtöbbjük sárgás-zöld, viszont tisztábbak, zárványmentesebbek. A zimbabwei smaragdok kicsinyek, de jó minőségűek.

Számos nagy smaragd ismert, értékük és hírük vetekszik a gyémántokkal és rubinokkal. A londoni British Museum of Natural Historyban, a New York-i American Museum of Natural Historyban és a volt Szovjetúnió állami kincstárában, valamint a perzsa koronaékszerek között több, 100 karátos csodálatos példányokat őriznek. De nem kell ilyen messzire mennünk, hogy egy gyönyörű darabot lássunk, a bécsi kincstárban is található egy értékes darab, 12 cm magas, 2205 karátos balzsamtartó korsó, melyet egyetlen smaragdkristályból metszettek.

Következő írásomban ismertetem a különféle utánzatokat, szintetikus köveket, és ezek megkülönböztetésének módszereit a valódi smaragdtól.

 Forrás: Walter Schumann: Drágakő Biblia